A C13, C7 és C5 csatlakozók alakja már elárulja, milyen földelést és áramfelvételt igényel a készülék, ezért a tápkábel kiválasztásakor először a bemenetet kell azonosítani.
Melyik tápkábel illik a készülékemhez, és mit jelent a C13, a C7 vagy a C5?
Egy új projektor kicsomagolásakor gyakran kiderül, hogy a dobozban lévő vezeték vége nem illik a készülékhez, vagy a falhoz tolt szekrény mögött nem fér el. Ilyenkor a készülék hátoldalán lévő bemenet az első támpont, mert az IEC 60320 szabvány szerint a csatlakozó alakja elárulja, milyen áramfelvételre és milyen földelésre tervezték. Aki a készülékhez illő tápkábelt keresi, először ezt a bemenetet azonosítsa, és csak utána válasszon hosszt vagy kivitelt. A fali oldalon általában a földelt, kerek Schuko dugó (CEE 7/7) vagy a lapos, kétpólusú Europlug (CEE 7/16) a kiindulópont.
A tápkábel típusok közül a C13 a leggyakoribb: hárompólusú, földelt csatlakozó, amellyel számítógépeken, monitorokon, nyomtatókon és szünetmentes tápokon találkozunk, a készülék oldalán C14 bemenettel párosul. A C7, népszerű nevén piskóta vagy borotva csatlakozó kétpólusú és védőföld nélküli, ezért kis fogyasztású tévékhez, rádiókhoz, konzolokhoz és adapterekhez való. A hozzá tartozó kábelek jellemzően legfeljebb 2,5 A-re méretezettek. A C5, vagyis a lóhere vagy „Mickey Mouse” csatlakozó földelt, kompakt kivitel, laptoptöltőkön és projektorokon látható. Szerverekhez és rack elosztókhoz a nagyobb áramerősségű C19/C20 tartozik, a meleget leadó eszközökhöz pedig a hőtűrőbb C15.
Hogyan válasszunk tápkábelt a csatlakozótípus, a hossz és a szabványok alapján?
A csatlakozó azonosítása után a hossz és a vezető keresztmetszete a következő szempont. Egy C13 csatlakozós, 90 fokos Schuko dugóval szerelt, 1,8 méteres alapkábel 3 × 0,75 mm² erekkel 16 A-ig terhelhető, ami irodai géphez bőven elegendő. Hifi- és házimozi-berendezésekhez többen vastagabb vezetőt választanak: a KC-FlexPower kábelből 3 × 2,5, 3 × 4,0 és 3 × 5,2 mm² keresztmetszettel készülnek szerelt változatok, 1,5 méteres alapmérettel. Hosszabb távolságra az AudioQuest NRG-X3 egy-, két-, három-, négy és fél, illetve hatméteres kiszerelésben is létezik.
A tápkábel jellemzői közül a szabványoknak van a legnagyobb jelentősége. A CE jelölés, valamint a VDE vagy a TÜV tanúsítás azt mutatja, hogy a kábel megfelel az elektromos biztonsági követelményeknek, ez tehát tűzvédelmi, nem hangzásbeli kérdés. Hangtechnikai célra emellett a vezető anyaga (OFC réz, OCC réz, ezüstözött réz), a szigetelés és az árnyékolás is szóba jön, utóbbi a rádiófrekvenciás zavarok mérséklését szolgálja. Hogy ez egy adott rendszerben mennyit számít, az a készüléktől és a hallgatótól is függ, ezért érdemes a döntést kipróbálásra alapozni. Szűk helyre, például falra szerelt tévé mögé a 90 fokos, pipa dugós változat kínál megoldást.
Így szerel a KáCsa Audió tápkábelt a rendszeredhez, és te otthon ki is próbálhatod
A hosszt és a csatlakozót nem a polcon lévő készlet szabja meg, hiszen a KáCsa Audió műhelyében minden kábelt a kért méretre és a megadott csatlakozókkal állítanak össze. Ha a vevő berendezései ismertek, a szakemberek felmérik a meglévő eszközöket, és ahhoz illő kábelt ajánlanak. Különleges csatlakozó esetén is érdemes megkérdezni őket, mert a műhelyben olyan kivitelek is elkészülnek, amilyeneket a nagy gyártók sorozatban nem kínálnak.
A szerelt kábelek előzetes egyeztetés után otthon, a vásárló saját készülékein, bármilyen vásárlási kötelezettség nélkül ki lehet próbálni. Így a döntés nem a leírásokon múlik, hanem azon, hogyan szól a zene a megszokott környezetben, és ha a kábel nem válik be, nem kell megtartani. Aki előbb a boltban hallgatna bele, a zenehallgató szobában a hozott zenéjével hasonlíthatja össze a kábeleket. A Rádió utca 1. szám alatti üzlet a budapesti XVI. kerületben található.
Gyakori tévhitek és hibák a tápkábel kiválasztásánál
A leggyakoribb hiba, hogy valaki adapterrel hidal át egy eltérést, és a védőföld nélküli C7 kábelt olyan készülékhez használja, amelyet földeltre terveztek. A piskóta csatlakozó kétpólusú, a földelést a C13 vagy a C5 típus hozza, ezért a kettő nem helyettesítheti egymást. Szintén tévhit, hogy ha a dugó fizikailag ráfér, a kábel megfelelő is: a terhelhetőséget a vezeték keresztmetszete és a csatlakozó típusa együtt adja meg. Egy kis fogyasztású tévéhez szánt, 2,5 A-re méretezett kábel nagyobb teljesítményű gépnél túlmelegedhet.
Gyakori feltevés az is, hogy a vastagabb vezeték minden helyzetben jobb. A nagyobb keresztmetszet a terhelhetőségnél és hosszabb szakaszon számít, de merevebb kábelt is jelent, ami szűk helyen megterheli a csatlakozót. Sokan a szükségesnél hosszabbat vesznek, hogy biztosra menjenek, a felesleg viszont csak a készülék mögötti kuszaságot növeli, a méretre szerelt kábel ezt kiküszöböli. Azt sem lehet előre eldönteni, hogy egy összetettebb felépítésű kábel hallható különbséget hoz-e, ezt a saját készülékek mellett végzett próba mutatja meg.